Budapesti Biodiverzitás -Tudatosság projekt

Biodiverzitás megőrzése

az új típusú vegetációs technológiák segítségével

Az egész bolygón, de az Európai Unió területén különösen csökken a biodiverzitás, azaz a genetikai sokféleség szintje, ezáltal a földi életünkhöz nélkülözhetetlen ökológiai szolgáltató rendszerek gyengülnek. Romlik a levegő, víz és talaj minősége, változik a bolygó klímája, egyre kevésbé vagyunk ellenállóak a betegségekkel és más természeti csapásokkal szemben.

Főoldal

Probléma felvetés

Kezdőoldal Probléma felvetés

Magyarországon kb. 2200 magasabb rendű (edényes) növény és kb. 42.000 állatfaj él. Erdeinkben, rétjeinken, vizes élőhelyeinken, közvetlen környezetünkben élő nagygombák fajszámát ma már 3000-3500-ra becsüljük. A nagygomba világ fajainak egyharmada nem a kalapos gombák, hanem igen változatos megjelenésű (csésze-, csillag- és korallgombák, pöfetegek, szarvasgombák stb.) gombacsoportok köréből kerül ki. A növény és állatvilágunkat képező fajok közül 1901 faj áll természetvédelmi oltalom alatt. A Magyarországon vadon előforduló növény- és állatfajok közül 646, illetve 982 faj védett, további 87, illetve 186 faj fokozottan védett. A növény és állatfajok mellett 58 gombafaj és 17 zuzmófaj áll jogszabályi oltalom alatt.

Magyarország uniós csatlakozásával az Európai Unió területe egy új, a Pannon biogeográfiai régióval egészült ki, mely hazánk teljes területét lefedi. A Pannon biogeográfiai régióban számos olyan közösségi jelentőségű faj található, amely a korábbi tagállamok területén egyáltalán nem fordul elő. Bár a Pannon régió az EU területének alig 3%-át fedi le, az élőhelyvédelmi irányelv mellékletein szereplő 1301 állat- és növényfajból 226 fajnak (17%), valamint a madárvédelmi irányelv hatálya alá tartozó 768 madárfajból mintegy 278 fajnak (36%) ad otthont.

Az országos jelentőségű védett természeti területek több mint 90%-át magában foglaló Natura 2000 hálózat kijelölése alapjául szolgáló, valamint az élőhelyvédelmi irányelv mellékletein szereplő további közösségi jelentőségű fajok és élőhely-típusok természetvédelmi helyzete jól tükrözi természeti területeink és értékeink aktuális állapotát, illetve az elmúlt időszakban bekövetkezett változásokat. A 2007. évi felméréshez képest előrelépésnek számít, hogy ma már nincs olyan közösségi jelentőségű élőhely, amelynek természetvédelmi helyzetére vonatkozóan egyáltalán nem áll rendelkezésre információ (1. ábra), és nőtt a kedvező helyzetű élőhelytípusok aránya, 11%-ról 19%-ra. Az élőhelyek több mint a felénél javult a természetvédelmi helyzet. Azonban még mindig meghaladja a 80%-ot a nem kielégítő és rossz természetvédelmi helyzetű közösségi jelentőségű élőhelytípusok aránya. A közösségi jelentőségű fajok esetében is elmondható, hogy csökkent az ismerethiány az elmúlt években, habár a fajok 2%-ának természetvédelmi helyzete még ismeretlen. Összességében a fajok több mint fele, csaknem 62%-a nem kielégítő és rossz természetvédelmi helyzetű, míg a kedvező természetvédelmi helyzetű fajok aránya csupán 36%.

(Forrás: A biológiai sokféleség megőrzésének nemzeti stratégiája)

Partnerek

  • FŐKERT Nonprofit Zrt.
  • ZHAW
  • Magyar Biodiverzitás Kutató társaság
  • Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft.
  • Zöldtető- és Zöldfal Építők Országos Szövetsége
  • Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
  • Magyar Rovartani Társaság
  • VÁTI Nonprofit Kft.
  • SWISS Contribution