Budapesti Biodiverzitás -Tudatosság projekt

Biodiverzitás megőrzése

az új típusú vegetációs technológiák segítségével

Az egész bolygón, de az Európai Unió területén különösen csökken a biodiverzitás, azaz a genetikai sokféleség szintje, ezáltal a földi életünkhöz nélkülözhetetlen ökológiai szolgáltató rendszerek gyengülnek. Romlik a levegő, víz és talaj minősége, változik a bolygó klímája, egyre kevésbé vagyunk ellenállóak a betegségekkel és más természeti csapásokkal szemben.

Főoldal

I.projekt_2013 október

2013. Október 9., szerda, Wadenswil

3 napos tanulmányutunkat egy Zürich mellett kisvárosban, Wadenswilben, a ZHAW campusában kezdtük meg. A Zürichi tó partján elterülő területen Európa egyik legszebb évelő gyűjteményes kertjében kezdtük meg szakmai programunkat.

Rendkívüli barátsággal és felkészülten fogadtak minket Wadenswil-ben, ahol a bemutatkozó előadások és nyitó megbeszélés után oktatási, és kísérleti célból létesített évelő ágyásokat jártunk végig az egyetem évelő kertészetének vezető kertészével, aki Európa egyik legismertebb specialistája. Bátran mondhatjuk, hogy nem láttunk még ehhez foghatóan gazdag és lenyűgöző évelőkertet. A nagyon szerencsés mikroklíma mellett természetesen elismerés illeti a kertészek munkáját; ahogy a virágok között jártunk és hallgattuk a vidám történetekkel és sok-sok érzelemmel gazdagon fűszerezett szakmai beszámolót, arra a néhány órára mindannyian svájci évelő kertészek akartunk lenni.

A ZHAW rendelkezik a világ egyik legnagyobb Paeonia gyűjteményével, amely bár már túl volt a virágzási időszakon, mégis lenyűgözött bennünket gazdagságával és különlegességeivel. Egy másik területen a történelem 7 legjelentősebb egyszikű haszonnövényének bemutató kertje állott; mellette gazdag, vegyes borderek színes kavalkádja várt. A terület közepén foglalt helyet a hatalmas szubtrópusi-, trópusi bemutató kert, amelyet minden év tavaszán kiültetnek, majd az ősz végén visszaköltöztetnek egy üvegházba.

Számos olyan kísérleti ágyást láttunk, amely extenzív technológiákat vonultatott fel különböző közterületi funkciók költséghatékony megoldásaként. Alacsony szervesanyagtartalmú szubsztrátra kiszórt magkeverékek, ellenálló borderkeverékek, elválasztó zöldsávok kísérleti ágyásai, ritkán kaszált, magasra növő természetes vagy természetes hatású gyepes társulások.

A legérdekesebb, leglátványosabb terület egy német-osztrák-svájci koprodukcióban kifejlesztett évelőmix sorozat volt, közel 30 különféle tematikával. Ami közös volt bennük az a vegyes, dinamikus kiültetés, a 3 különböző magassági szintet benövő taxonok dzsungele, és a színek-habitusok szerinti jellegzetes arculat. Nemsokára bemutatunk ezek közül néhányat a Tabánban létesülő tanösvényünkön is!

A nap hátralévő részét a zöldtető kísérletekkel töltöttük. Megtudtuk, hogy Svájc valamennyi kantonjának zöldtetőire kifejlesztettek olyan saját biodiverz magkeveréket, amely leglább 25-30 különböző természetes, őshonos, a területre jellemző lágyszárú fajt tartalmaz. A faj- és magkeverék vizsgálatok mellett szubsztrát- és szivárgó kísérleteket, valamint oktatási céllal készített zöldtető modelleket jártunk végig.

Láttunk lebontott épület tetejéről mentett élőhelyet, amely tulajdonképpen jónéhány négyzetméter gyeptégla-szerűen felszedett zöldtető jelent. Ezt majd egy másik helyen eltelepítik, hogy az értékes, védett fajokat is tartalmazó társulás tovább élhessen.

Egy másik helyen big-bagekben összegyűjtött kaszálékot találtunk, amelyet Svájc egyik leghíresebb zöldtetőjéről, a most 100 éves wollishofen-i biodiverz tetőkertről gyűjtöttek, és amelyet majd más zöldtetőkön terítenek szét, mint értékes szaporítóanyagot.

2013. október 10., csütörtök, Lausanne

A második nap reggelén korán keltünk útra, hogy egy teljesen más klímájú, más anyanyelvű várost, Lausanne-t meglátogassuk. Lausanne több szempontból különleges:a genfi tó partján terül el, több ezer mter magas hegycsúcsok lábainál. Klímája éppen ezért különleges: ezalatt az egy nap alatt óiási mennyiségű eső hullt a városra, délután azonban kisütött a nap és 10 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, miközben néhány kilométerrel arrébb a hegyekben 40 cm-nél több hó esett le.

A napot arra szántuk, hogy megismerjük Lausanne új zöld infrastruktúra fejlesztési tervét. Ebben a helyi „Főkert”, a városi zöldfelületeket üzemeltető önkormányzati cég egyik fenntartási vezetője volt segítségünkre.

A nap egy megbeszéléssel indult, ahol betekintést nyerhettünk az új zöld infrastruktúra fejlesztés tervanyagába. Lausanne 3 éve határozta el, hogy új koncepcionális alapokra helyezi a városi zöld környezet bővítését és üzemeltetését. Ennek tervezésébe és előkészítésébe teljes körűen bevonták a városi zöld szakma képviselőit és a lakosságot. Egy átfogó zöld infrastruktúra audit alapján meghatározták azokat a fejlesztési prioritásokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a városi zöld- és kék hálózat hatékonyabban illeszkedjen a kanton természetes területeinek szövedékébe. Ennek a fejlesztésenk fontos részeit képezi a városon átívelő folyók és patakok hálózatának (illetve ezek zöld környezetének) rehabilitációja; újabb, a városon átívelő zöld folyosók, ún. „korridorok” kijelölése és fejlesztése; a zöldtetők és más modern vegetációs technológiák támogatása, és végül, de nem utolsó sorban az üzemeltetési tehcnológia átállítása. Ennek során a hangsúly az intenzív területekről átkerül a természetes, „extenzív” fenntartású részek irányába.

A zöld infrastruktúra tervek mellett elkészítettek egy teljesen új, természetes területek kialakítását segítő üzemeltetési kézikönyvet, amelyből mi is kaptunk egy tiszteletpéldányt abból a célból, hogy Budapesten is elindíthassuk a saját kézikönyvünk elkészítését.

A délelőtt második részében elindultunk egy hosszú, rendkívül gazdag, és nagyon sok érdekességet magába foglaló városi túrára. Ebben meglátogattuk azokat a parkrészleteket, ahol megkezdték a gyepes területek alternatív kaszálását – ennek során olyan természetes, fajokban gazdag, magas diverzitású gyepes társulásokat alakítanak ki, melyeket egyre ritkábban kaszálnak. A kertészeknek meg kell tanulniuk felismerni azokat a fajokat, amelyek őshonosak, vagy más szempontból kedvezőek a helyi élővilág szempontjából, és ugyanígy tudniuk kell, melyek azok az invazív vagy exóta gyomok, amelyek nem kívánatosak az élőhelyen. A szelektív kaszálással ez utóbbiak visszaszorítása a cél az előbbiek javára; ha jól dolgoznak, rövid idő alatt kialakul egy öko-adekvát, ellenálló, kvázi önellátó gyepes társulás, amely gazdag flórájával hozzájárul a beorzásért felelős rovarok, és általában a helyi fauna biodiverzitásának emeléséhez.

Másik fontos példaként megtekintettük a parkok cserjeszintjének átalakítását. A cserjeszint óriási jelentőséggel bír többek között a madarak számára, ezért egyre több parkban ültetnek bizonyos részekre vegyes, természetes hatású, sűrű cserjeszintet a fák alá, illetve borderként a fás részek határán. Természetesen továbbra is meg maradnak intenzív, klasszikus parkrészek, amelyek jellemzően sűrűn nyírt intenzív gyepből és jól ápolt fás ligetekből állnak. A két terület határát – az intenzív és extenzív részeket – mindig jól érthetően és láthatóan elkülönítik, és sok információs táblával segítik a tájokzódást, alakítják a szemléletet.

Fantasztikus zöldtetőket és belvárosi részeket látogattunk meg; láttuk, ahogy a belváros körül is megjelennek a természetes, extenzív területek: ezeket szigorú építési szabályozás védi. Városszerte mindenhol jelölik az élőhelyeket: madarak, lepkefélék, pollinátorok, rókák, sünök, denevérek, és számos más faj élőhely jelzéseibe botlottunk a legváratlanabb helyeken. Láttunk belvárosi közterületre telepített kaptárokat, méh hoteleket. A nap végén pedig meglátogattunk egyet Lausanne 18 közösségi kertjéből, ahol az önkormányzat fizetett szakértői tartanak heti 3 alkalommal fogadóórát, és adnak szaktanácsokat a kertészkedő városlakóknak.

2013. október 11., péntek, Bázel

Bázel egy különleges város; nemcsak azért, mert két országgal – Franciaországgal és Németországgal – határos, hanem azért is, mert klímája, eltérően Svájc többi részétől, viszonylag száraz. Az évi átlago 600-700 mm csapadék miatt az itt található élőhelyi körülmények állnak a legközelebb a pannon klímához.

A város a viág  egyik leghaladóbb, legzöldebb gondolkodású közösségének ad otthont. Bázel volt a világ első városa (2001), ahol kötelezővé tették minden új építésű épület tetején zöldtető kialakítását, ennek köszönhetően a városi tetők már több mint negyede zöld.

A legtöbb közterületen tilos június közepe előtt kaszálni, ezért tavasszal a legvirágzóbb, legszínpompásabb városa Európának Bázel; a sok éve meglévő előírás miatt a gyepes felületek teljesen átalakultak, rendkívül gazdagok virágzó kétszikűekben, és az egyéves invezív gyomoknak nyomát sem találni. Szemmel láthatóan ez a legkevésbé sem zavarja a városlakókat, akik sok virágzó növényt és méhszállókat tartanak az erkélyükön.

A belvárosban, azokon a részeken, ahol kevesebb park kialakítására van lehetőség, az önkormányzat támogatja a falra futtatott kúszónövények telepítését és üzemeltetését. A régi, sokszor több száz éves épületek homlokzatának legalább felén láttunk zöldet. Ezeket természetesen körültekintően gondozzák és vágják; csakúgy, mint a villamospálya oszlopaira felengedett kúszónövényeket.

A sorfák tányérjaiban dús lágyszárú társulások élnek. Ezek vagy ültetettek vagy csak spontán megtelepett növények alkotják őket.

A nap folyamán két különleges zöldtetőt látogattunk meg. Az első, egy bevásárlóközpont tetején található, területe több, mint 4 hektár, és a nagyon változatos szubsztráthoz a környékbeki természetes talajokat és kőzeteket is felhasználták. Növényeket csak magról telepítettek, méghozzá az egyetem által a kanton számára kikisérletezett „Basel-Mischung”-ot használták, amelyet a spontán betelepülő fajok tettek még színesebbé. A homlokzatokon minden oldalról gazdagon telepített kúszónövények tették még attraktívabbá a shopping centert.

Második célpontunk a bázeli villamos-garázs volt, amelynek zöldteteje azért különleges, mert könnyűszerkezetes tetőn kellett rendkívül alacsony súlyú szubsztrátot és vegetációt kialakítani.

Ebéd után találkoztunk a helyi sorfákért felelős fenntartási vezetővel, aki sokat mesélt a helyi közösséggel való együttműködésükről.

Végül, de nem utolsó sorban megtekintettük az egyetem kísérleti hidropóniás gazdaságát, ahonnét exkluzív éttermeknek szállítanak minden nap friss zöldséget és halat. A kísérlet nemcsak a tehcnológiáról szól, hanem olyan üzleti modell kidolgozása is a cél, ahol a ökológikus előállítás profitot is termel a közösségnek.

A 3 nap végén kissé fáradtan, de sok élménnyel és új tudással felvértezve tervezgettük, mit hogyan, milyen módon tudnánk adaptálni a mi klímánkra és városi körülményeinkre. 2014 tavaszán, a projekt folytatásaként az egyetem szakemberei látogatnak meg minket, hogy egyrészt segítsenek ezeknek a folyamatoknak az elindításában, másrészt megismerjék a mi zöldkultúránkat, parkjainkat, zöldtetőinket és városi nevezetességeinket. Szeretettel várjuk őket!

Dezsényi Péter

Partnerek

  • FŐKERT Nonprofit Zrt.
  • ZHAW
  • Magyar Biodiverzitás Kutató társaság
  • Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft.
  • Zöldtető- és Zöldfal Építők Országos Szövetsége
  • Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
  • Magyar Rovartani Társaság
  • VÁTI Nonprofit Kft.
  • SWISS Contribution